Szieszta:
túlélőművészet spanyol és portugál módra
Érezted már úgy ebéd után, hogy legszívesebben ledőlnél (akár az asztal alá is) egy félórás (vagy kétórás) szundira? Ha igen, akkor te is tökéletesen megérted azt, amiben a spanyolok és a portugálok profik: a szieszta művészetét! Ez a délutáni pihenő nem egy szimpla lustálkodás, hanem egy életérzés, sőt, egy kulturális örökség!
Mi is az a szieszta?
A szieszta a mediterrán országokban, de főleg az Ibériai-félszigeten elterjedt szokás. Nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindenki ágyba bújik egy mély álomra. Inkább arról van szó, hogy a kora délutáni órákban (általában 14:00 és 17:00 óra között) lelassul az élet, és aki teheti, elvonul pihenni. Spanyolországban például nem ritka, hogy a kisebb boltok vagy irodák ilyenkor egyszerűen bezárnak. Képzeld el, mész megvenni egy hűtőmágnest, de csak egy nagy, csukott ajtó fogad!
Hogy alakult ki ez a szuper szokás?
Nos, itt jön a képbe a történelem! A szieszta kialakulásának két fő mozgatórugója volt: a hőség és a munkaidő.
1
A kegyetlen nap:
A spanyol és portugál nyarak... nos, azok tűzforróak. A déli órákban a hőmérséklet simán elérheti a 40°C-ot is. Ekkora hőségben próbálj meg két vödör cementtel szaladgálni vagy egy bonyolult könyvelést végezni! Hát, nem fog menni. A szieszta egyszerűen egy zseniális túlélési mechanizmus: pihenj, amikor a Nap legyőz téged. Ha a nap a legforróbb, a legjobb, amit tehetsz, ha te is "lehűlsz" egy kicsit.
2
A késő esti műszak:
Régebben a munkarend a mezőgazdasághoz igazodott. Kora reggel keltek, amíg még hűvös volt, déltől tartottak egy hosszú pihenőt (ekkor volt az evés is), majd késő délután, amikor enyhült a forróság, folytatták a munkát egészen estig.
A ma is sok helyen szokásos, késői vacsoraidő is ennek a hosszú napnak a következménye. Ha este 8-9-ig dolgozol, nem fogsz 5-kor vacsorázni, ugye?
A szieszta haszna (és egy kis mítoszrombolás)
Manapság sokan azt mondják, a szieszta idejétmúlt, meg hogy lassan kihal. De a tudósok azt mondják, hogy a rövid délutáni alvás valójában növeli a teljesítményt, csökkenti a stresszt, és javítja a hangulatot. Ki ne akarna kevesebb stresszt és jobb hangulatot?
Persze, ma már nem mindenki sziesztázik, mint régen – főleg a nagyvárosokban a nemzetközi cégeknél.
Egy dolog biztos: a szieszta a mediterrán életritmus szívverése. Arról szól, hogy van időd az életre, és nem csak a rohanásra. És ez, valljuk be, egy nagyon is bölcs dolog.
Könyvben, e-bookban és hangoskönyvként is elérhető — kattints és rendeld meg!
Feliratkozás
Belépés
Hozzászólás írásához, kérlek jelentkezz be!
0 hozzászólás