Sült szalonna illat

Nem tudom, hogy a többi oldalon posztoló hogy van vele, de nekem mindig tele van a fejem vázlatokkal hétközben, hogy majd miről írjak neked.
Nyugi, filterezek, nem ömlesztem rád minden agymenésemet☺️.
Vagy mégis😉…?
Ha követed az írásaimat, akkor valószínűleg te is idealista-realista vagy és van humorod.

És most is csak ki akarsz kicsit kapcsolni🧘‍♀️🧘‍♂️.
Ennek tükrében ma sem politizálunk, itt nincs infláció, mert ezen az oldalon feltöltjük a lelkünket szeretettel, nevetéssel, miegyébbel❤️.
Te🥰 is meg én is🥰.
Csakis az életkedvünkre gyúrunk💪❤️, a mai jelszó: semmi komolyság☝️.!!!!!

Bemelegítésnek egy rövid szösszenet:
Mundival egy helyen melózunk, tehát logikus módon reggelenként együtt megyünk a helyszínre.
Cukikám szereti elkerülni a reggeli dugót, ezért a városszéli utakon szlalomozunk az egyik végétől a másikig🚗.

A napokban ülünk az autóban, a szokásos kanyargós kis utcácskákban dűlöngéltem még félálomban az útnak megfelelően hol jobbra, hol balra (mert sportosan is szeret vezetni azéndrágám egyemmeg…), amikor egy nagyobb kanyar után csendesen megszólal emígyen: “Cukorka, a perifériás látásommal csak annyit látok, hogy ide-oda borulgatsz.”
Majd folytatta egy nem várt tengermély gondolattal: “még jó, hogy nem vagy szénsavas…”
Kora reggeli atomnevetés😂😂😂😂
Hát igen, én is főleg reggelenként, a rallyzás közben érzem, hogy milyen jó, hogy nem vagyok pölö sör🍺😂…

Nna megyünk már bele a mai hangulatba, mint lakótelepi kiskutya séta közben a sült szalonna illatba😮🤤…
Hamár kiskutya, jöjjön egy kérdés, hátha te tudsz segíteni:
Szóval amióta kihoztuk a menhelyről Pihét🐕‍🦺, természetesen Mundi és én felváltva sétálunk vele.
Mundinak is megvan a szokásos séta útvonala a Kis Rosszcsonttal❤️, meg nekem is.
Pihe relatív rugalmas egy kölyök terrier keverékhez képest(😬😂) kivéve, ha egy: másik kutyát, embert, macskát, és/vagy faágat, bármit meglát.
Mert akkor nem.
Akkor ő azon nyomban az összes 10 kilójával bivalyerősen húzni kezd az adott dolog felé, én meg koordinálatlan betonsíelésbe kezdek😬…

Vagy: eljátszom élőben, hogy milyen lenne Károly bácsi Frakk után lebegő figurája a való életben😬…
Már ha Frakk kicsi és fekete, Károly bácsi meg egy középkorú szőke nő lenne☝️😂…
Károly néni😂…
Nna szóval ilyenkor vagy engedek és odasíelünk🚤⛷ a vágyott helyre, vagy ha valamiért nem lehet, akkor egyszerűen felkapom és a hónom alá csapom a Cseppséget, ezzel rövidre zárva a dolgot.

A Kisasszonnyal a kapcsolatunk elején, az az a szobatisztaságra szokatástól mindig nagy körben sétáltunk a környéken és általában egy bizonyos nagy fűzfához érve adott választ ama séta közben elhangzó kérdésemre, hogy: “hol a kaka.? Na hol a kaka Picuri.?”

Ott biztonságosnak ítélve meg a terepet kengurupózba kucorodott a sűrű fűzszoknya alatt és testbeszéddel finoman jelezte, hogy: “nyugi, mindjárt itt.” Ez most így itt leírva lehet furán hangzik, de mindig nagyon boldoggá tett, amit mindenféle eszközzel a tudomására is adtam: volt ováció, simi, dicséret, kapott jutifalatot, majd boldogan indultunk hazafelé🥰🥰.
A világ kerek volt, mert nekem nem otthon kellett utána takarítanom, ő meg a jó teljesítmény tudatában pattogott vidáman vissza a házunk felé🥰🥰.

Azóta eltelt jó pár hónap, már szobatiszta és már nem a fűzfánál kenguruzik, hanem előbb, de mindig elugrunk “A” fűzfához is egy villám látogatásra. Nem tudom, de néha az az érzésem, hogy csak nekem akar kedvezni és azért vezet oda🤔, hogy ÉN boldog legyek…

…még jó, hogy nem a kakájával asszociálta össze a boldogságomat és “kedvez” nekem otthon lépten-nyomon💩💩💩 mi…?
Szerinted min múlott a dolog…?
És EZ itt a hamleti kérdés💀🫲🤔…!
Hogy hogy csináltuk…?
Háh! Erre nem számítottál mi😄..?
Mondjuk én se😯😄…
Kikapcsolódhatott a filter🤷‍♀️😂😂😂…
Csodálatos dolog az elménk nemde😄…?

Az enyém szívesen ragad bele a lényegtelen részletekben és gyakran sajnos akkor is, amikor koncentrálni kellene merengek el hülyeségeken🤪.
És aztán van az is, amikor teljesen kikapcsol az agyam, mondván: “innen csináld nélkülem!” Nna az a legkeményebb…
Én meg egy kulcspillanatban csak állok és hülyén nézek😮.

Mint amikor Tineoban összefutottam Jézussal:

“A boltba egy “Jesus” nevű srác ült a kasszába. Tudom, hogy náluk ez olyan, mint nálunk a Mária, gyakori keresztnév, de nem bírtam a megfeszített verziótól elvonatkoztatni. Vegyes érzelmek közt fizettem ki a vásárolt árut. (Mégiscsak Jézus!!!)”

(Részlet a könyvből)
Szegény srác nem értette mi bajom van… Én meg nem tudtam elmondani neki, hogy basszus nem hívőként Jézusnál fizetni egy kis vegyesboltban azért egy roppant meghatározó életesemény.. Legalábbis nekem..

És persze volt utána egy saját Jézusunk is, de most nem idézek többet a könyvből, mára ennyi, remélem olvasás közben kicsit töltődtél te is🥰…

Nevess, amennyit csak tudsz, fedezd fel magad és a világot, hisz mindkettő a tiéd🥰!!!!

Puszi😘,
Károly néni😄

És egy rövid saját videó Tineo❤️ba érkezéskor.

0 0 votes
Tetszett ez a bejegyzés?
Értesítés
Visszajelzés
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments