Motiváló könyvek
Hogy ne csak mindig az én könyvemről szóljon az oldal, beszéljünk olyan írásművekről, amik motiváltak minket valamire. Pölö átgondolni az eddigi hozzáállásunkat, nézőpontunkat bizonyos dolgokhoz vagy éppen bátrabbnak lenni.
Szóval valami jóra.!
Kezdem én:
Könyvügyileg mindenevő vagyok.
Rejtő Jenőtől Frank Herbertig mindenre nyitott vagyok, csakis a szenvedős könyveket nem bírom.
De a gondolkodósakat/átérzőseket imádom. Bevallom én nagyon nagy tisztelője vagyok Paolo Coelhonak, szinte minden könyvét imádom, de a nagy kedvenc, Az alkimista. Ez minden alkalommal elvarázsol.
A pásztorfiú utazása engem mindig magával ragad. Annyira egyszerű üzenete van, mégis nagyon elgondolkodtató, olyan egyszerűen szép, mint mondjuk egy harmatcsepp.
Persze ott van tőle A zarándoklat is, ami kifejezetten a Caminoról szól és az is nagyon klassz, de valamiért én Santiagoval jobb szeretek utazni.
Ezer és egy életet megélek a könyveken keresztül.
Itt megállunk picit:
nem tudom ki, hogy van vele, de én amikor olvasok teljesen beleélem magam a főhős életébe és ott vagyok a középkori Szíriában, vagy az ókori Görögországban, vagy akár a 90-es években a Sziklás hegységben és olyankor egy testvériség tagja vagyok, vagy egy spártai harcos, vagy épp egy drogos nő, aki önmagát keresi, mert nagyon csúnyán elhagyta.
(Mundi már tökre megszokta és már nem néz rám úgy, mint egy elmeháborodottra, amikor fogok egy könyvet, bőszen vonulok vele a fürdőszoba irányába és közlöm vele, hogy: bocs, de nekem most Damaszkuszba kell mennem mert titkos küldetésre megyek.!
Vagy a tv kikapcsolása után este én még felkapcsolom a kis lámpámat, mert: én még kicsit elugrom Rómába, mert azok a szemét Borgia-k má´ megint bekavartak, mennem kell rendbe tenni a dolgokat!!!!
Meg ilyesmik.)
De ugorjunk vissza a drogos nőhöz és az elcseszett életéhez, mert így érkezünk meg a Vadonhoz.
(Figyelted milyen szépen átkötöttem.?)
Szóval én világéletemben irtóztam a drogtól. Ebbéli meggyőződésemből nem is nézek semmi ilyen témájú filmet, nem olvasok ilyen könyvet.
Soha.
De Cheryl Strayed Vadon című könyve bíz az egyik legkeblencebb könyvem lett.
E könyv hatására indultam el végre a saját utamon.
Mickey Rourke is mondott valami olyasmit a Vad orchideákban, hogy ahhoz, hogy megtaláljuk, először el kell veszíteni önmagunkat.
(Sokkal több van abban a filmben, mint csak szex)(Persze az se piskóta…)
Szóval Cherylre visszatérve, engem a kitartása fogott meg. Nem semmi csaj…
Nulla tapasztalattal nekivágott az ismeretlennek. És nem is akármilyennek.!
Több, mint 4000 Kilométer a Mojave sivatagtól a Sziklás hegységen át Kanadáig lényegében tökegyedül hónapokig, a hátán cipelve mindent.
És a minden itt nem egy 8-10 kilós zsákot jelent.
Egy nő.
A vadonban.
Végigmentem vele az ő útján és annyira inspirált, hogy elindultam a sajátomon.
Óriási adag bátorságot öntött belém.!
Mert megmutatta, hogy nem kell szuperprofinak lenni, sem billió-dolláros túraruha meg felszerelés ahhoz, hogy akár Mexikóból eljuss gyalog Kanadába.
Csak elhatározás és kitartás.
“Csak”…
Szeretem az igaz történeteket és ez is külön értéket adott ennek a könyvnek.
Cheryllel sokkal több lettem.
És bátrabb.
Köszönet érte neki.
Most kaptam egy könyv tippet, ami állítólag szintén nagyon motiváló és nagyon klasszul elgondolkodtató, Marlo Morgantől a Vidd hírét az igazaknak.
Múlt héten megrendeltem és már meg is jött.
Most ugyan még Dos Santostól a Lótusz trilógiát olvasom, de aztán nekifogok.
Nagyon sok jót hallottam róla, rettenetesen kíváncsi vagyok rá.
Nagyon örülnék, ha ti is írnátok az oldalra, vagy akár ide a poszt alá hogy titeket melyik könyv motivált nagyon? Mi fogott meg benne?
Gyertek!
Dumáljunk!
Puszi,
Anett
0
0
votes
Article Rating
Értesítés
Login
Hozzászólás írásához, kérlek jelentkezz be!
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments