Kétségek az indulásnál

A Jó lesz! El Camino kicsit másképp című könyv írója, Imreh Anett most éppen második zarándokútján vándorol. Annak idején, amikor először vágott neki az El caminonak, így érezte magát az első lépéseknél:

„Minden kaland 1 lépéssel kezdődik és ma hajnalban, először az életében kilépett az otthona ajtaján, és ő ma megtette azt A Bizonyos Lépést. De e pillanatban egyáltalán nem volt benne biztos, hogy ez tényleg olyan jó ötlet volt e…

Pedig milyen meggyőzően tudta odahaza az érte aggódóknak mondani, hogy: “ nem a dzsungelbe megyek”, “Európában maradok”, “kultúr országban leszek”, “sok nő megy ott egyedül és nem történik velük semmi baj”.

 Most persze egyedül, bizonytalanul itt állva, a mindig hangos és pezsgő fészkétől távol, egyszeriben nagyon távolinak tűnt az otthon, a család és az általuk nyújtott biztonság. Rágyújtott. Ez a rutin kicsit megnyugtatta. Azon gondolkodott, hogy az örökös félelmét muszáj lesz valahogy féken tartania, hisz nem csinálhatja végig a tervét, ha már most így remeg, csak mert egy idegen buszmegállóban van. Hisz hatalmas erdők, mezők, hegyek és reeeeeengeteg idegennel való találkozás vár most rá!

 De hiába erőltette magára a nyugalmat, a fejében oly rég “jól működő” félelem hulláma lassan kezdte elönteni. Az utóbbi időben volt egy trükkje, hogy ezt blokkolja. Ez hol működött, hol nem. Figyelemelterelés. Gyorsan szétnézett és egy nagy táblát látott meg, amin az állt: „Estadio San Mames“, és mutatta is az irányt, hogy merre kell menni.”

Vajon most, hogy érzi magát? Most is vannak kétségei, bizonytalanságai?

0 0 votes
Tetszett ez a bejegyzés?
Értesítés
Visszajelzés
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments