Hogyan válassz utat
Hát ne úgy mint én😄.
Asszem néha picit👌 túlkomplikálom a dolgokat…
A következő út még mindig újra és újra változik.
Eddig csak az biztos, hogy megyünk. De hogy hová….?
Volt először az A Coruna-ban, Spanyolország észak nyugati csücskében a világítótornyok útja, a Camino dos Faros, mert imádom a világítótornyokat.
De állítólag azt inkább csillagtúra szerűen lehet abszolválni, privát szállással, kevés zarándokkal, napon kaptatósan, ami viszont nem vonz.
Aztán a Camino Portugues klasszik volt sokáig porondon, de csak Lisszabontól Portóig (A Porto-Santiago szakaszt már megcsináltuk), aminél én romantikus óceánparti sétákat deriláltam, sok Albergue-vel, kollégával, erre kiderült, hogy az út egy percig sem a part mentén megy, sok tűző napos tereppel.
Ez is kiesett.
Aztán hallottunk a nemtommá milyen atya útjáról, aki Pontevedrától az óceán parton ballagott Santiagoig, ami gyönyörű, mer’ végig direkt a part mentén megy, csak se Albergue-ből, se haverokból nem sok van, mer’ nem nagyon jár ott senki.
Bár ez talonba maradt, azért leültünk átgondolni, hogy pontosan milyen utat is szeretnénk.
Egy főleg kényelmes, Albergue-s, nem tömeges, de azért pár kollégás, szép út lenne jó.
Az uccsó két utunknál rájöttem, hogy mi az, amit nagyon NEM szeretnék: kínlódni.
Most, hogy megrendeltem az első tankinimet (a fiúk kedvéért: hastakarós bikini), már sejtem a határaimat, amiket idővel nagyjából el is fogadtam.
Nos már nem a hangos kihívások vonzanak, hanem a nyugodt szépség.
Már nem hevít egy újabb bizonyítvány, a Compostela, csak szép úton szeretnék lenni, lehetőleg kényelmesen.
De szép helyen.
Az fontos☝️.
Itt tartunk.
A tankini meg van rendelve és ennyi, ami biztos😄… ….meg hogy megyünk🥰🥰. De hogy melyik úton, az még mindig formálódik.
Puszi😘,
Anett
Ui: tudom, tudom, haladjak má’ a 2. könyvvel… Hidd el, magamnak is mondogatom🧐… A türelmedet kérem, a háttérben folyik ám a munka ezerrel!
Saját kép
