Alpesi kiruccanás

2. rész

Kellemesen teltek a napok.
Az autószerelő még nem hívott a költségek (és úgy semmi) miatt, a remény még élt, hogy a Dollyval megyünk haza, ezért a jó kedvünk és felfedező hangulatunk töretlen volt.
Se a tunéz, se az osztrák titkosrendőrség nem csapott le ránk, szabadon jöttünk, mentünk, látogattuk a szuvenír és egyéb bűnös boltokat.

Képzeld! Az egyikben találtunk mormota krémet.
Hogy vajon a mormotákat kell e bekenni vele, vagy nyomokban mormotát tartalmaz e, nem mertem az eladótól megkérdezni. Amúgy meg drága is volt, szóval nem vettem.

Ja! Ezelőtt besétáltuk a szomszéd kistelepülést is, ahol a gyermekem és a kis (196 cm) vejem dolgozik.
Egy síparadicsomfalut.
Mivel mint ahogy már említettem, nem vonzottak soha a téli sportok, nem voltam még ilyen helyen, most először tudtam kényelmesen megnézni. (A tegnapelőtti sípályáknál a cuppogó cipőben nem sokat nézelődtem, meg amúgyis a rég látott gyerekeimmel voltam elfoglalva.)

Szóval most közelről megnéztem és így élőben látva a magas, meredek, csúszós fehér hegyoldalt🏔️, ahol nagyon gyorsan száguldoztak a színes síelők lefelé, hogy, hogy nem: egyből nem lett kedvem hozzá.
Pedig még egy kb 5 éves is magabiztosan csúszott a cuki kis snowbordján a pálya végi védőháló felé, ami előtt ügyesen megállt.

Nem láttam magamat benne.
Ha tegyük fel, hogy én felülnék a meredek hegyoldalon felvivő libegőre🚡 (nem🙅‍♀️, már itt elbukna a projekt, de tegyük fel), az felvinne a kb 2.000 méteres hegytetőre🏔️, ahonnan elkezdenék lecsúszni (SOHADESOHA!!!), akkor tuti tekegolyószerűen ütnék ki mindenkit a pályáról és még ha valami véletlen folytán nem az oldalt lévő erdőben landolnék 1 fán, hanem leérnék a hálóig, szerintem ágyúgolyóként csapódnék bele és mivel az nincs lebetonozva, azzal együtt robbannék az ott parkoló kocsik közé és ott már a mormota krém se segítene se rajtam…

Éreztem, hogy ezt nekem azonnal NEM kell kipróbálnom.
A fejben síelés után még nem fáradtunk el, ezért Mundival besétáltuk a környéket.
Nem volt nagy séta, mivel egy faluban voltunk, de jól esett a mozgás a tiszta hegyi levegőn. Majd beültünk az étterembe, ahol a kis vejem gályázik egy forró csokira. Ide jött Szonjka meló után értünk és egy családi cigarettázás után innen indultunk vissza a bázisra.

Visszaérve ettünk, ejtőztünk, aztán Szonjkának és Edinek (a dolgozó nőknek) egy kis nyugalmat adtunk és mi Mundival elmentünk az ebekkel egy nagy sétára. Mi még nem teltünk el amúgyse a hellyel, nagyon tetszett nekünk, szívesen mentünk.
A folyó, a fahidak, a középkori és újabb házak, a szép faberakások, cégérek, festmények rajtuk, no meg a sok “Vigyázat! Tető lavina!” tábla…
Elsétáltunk a sörgyárig, ahol volt még sörkert, sörhotel, sörpince és sörpatika is☝️. Asszem kimaxolták a sör vendéglátást a helyiek, bár a közeli könyvtárnak semmi “sör” nem volt a nevében, az még lehetne egy: “sörtár”…vagy valami ilyesmi.

Ezután felsétáltunk egy szép kis templomhoz, a Haggyámá🏢 lábánál. Én Harleyt🐕‍🦺 vittem, de az emelkedőn inkább ő engem😮‍💨, ott tettünk egy karikát a templom körül, majd a lassan lemenő napban hazafelé vettük az irányt.

Este beszélgettünk, aztán valamikor mi Mundival nem bírtuk, elmentünk lefeküdni.
Sajnos elfelejtettem könyvet hozni magammal, úgyhogy Szonjkától kölcsönöztem egy Donald kacsás képregényt, de a 2. képkocka után beájultam.

Másnap elérkezett Szonjka szülinapja🎂, ami miatt tulképpen jöttünk.
Nem írom le részletesen a napot, csak a lényeget:
egész nap boldog voltam, pedig nem is én voltam az ünnepelt, mert ő az volt❤️.

A karácsony az utóbbi években nagyon nyomasztó és erőltetett lett számomra, de most, ez a nap végre tényleg a szeretetről szólt.
A “gyermek” mindíg hív, ha távol vagyunk egymástól. Ugyan pár éve már saját élete van, de mi ketten együtt mentünk át sok mindenen, ami nem mindig volt könnyű. Az iskolás évek, a tinédzser kor és nekem is voltak szép és borzasztó feszült korszakaim és még mindig szeretünk együtt lenni❤️.
Azt hiszem sokkal több dolog van, amit jól csinálunk.

Ellentétben az itteni autószerelővel, aki hétfő óta elérhetetlen.
Remek…nem tudom mi lesz, de hogy valami, az biztos…hamarosan kiderül.

Folytatás következik.

Puszi😘,
Anett

Saját képek

Alpesi kiruccanás Murau
0 0 votes
Article Rating
Értesítés
Visszajelzés
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments