A múltkori királylány sztori folytatása
ma 2 poszttal is megleplek, mert úgy alakult, hogy így alakult.
Ott lett vége a múltkor a történetnek, hogy a királylány elvált Élete Megrontójától és végre szabadon ehette a spagettijét tejföllel. Beszólások nélkül🍝🥰.!
Nna szóval azóta élt éldegélt végre nyugodtan, amikor a szomszéd királyfi elkérte tőle a tésztaszűrőjét.
A királylány, bár az ex-királyfi szülei időnként minden ringy-rongynak elmondták amiért a nyugalmat választotta a folyamatos megalázás helyett, a költözés után totál kivirult🥰.!
És ezt mások is meglátták.
Mert már nem egy nyúzott, fáradt asszonyság volt, hanem egy gyönyörűszép nő.
Újra.
Aki amúgyis volt☝️.!
Szóval a szomszéd királyfi megkapta a tésztaszűrőt.
Meg később, amikor a királyfié szervízben volt, a királylány a hintóját is kölcsön adta neki.
A királyfi dalnokokat küldött neki🪕, meg finom étkeket🍲🫕🍱🍛, meg ápolta amikor taknyos lett🤧, meg meghallgatta és oda is figyelt arra, amit mond🤔 és még meg is jegyezte amiket mondott☝️.!
Szóval igazán szerette❤️.
A királylánynak mindez furcsa volt.
Már el is felejtette, hogy milyen szeretve lenni…
Élvezettel merült el most az érzésben.
Nem gondolta, hogy őt így lehet szeretni.
Hogy ő is és minden milyen más tud lenni, ha olyan valakivel van, aki nem ledegradálja, hanem csillogó szemmel néz rá.
(ÉN mondjuk végig tudtam, mert én mindig is ezt az énjét láttam, nekem az volt fura, hogy ő nem így látja magát…)
Egyszóval: boldog lett🥰.
A népek meg kíváncsian és néha elítélően (irigyen) nézték ezt.
Bár a királylány félt kicsit az új kapcsolattól (a régi igen sokat rombolt az illúzióin…), azért bátor volt és elfogadta az orrcseppet.
Nem törődött még azzal se, hogy mit szólnak az emberek☝️.! “Nem voltak a helyemben, amikor a négy fal között a kicsit sem okos, épp hogy szép, viszont nagyon önző pasa kritizált, hát most se szóljanak bele, amikor elfogadom ezt az orrcseppet! Kapja be, akinek nem tetszik.!” Gondolta igen helyesen.
És bakker most boldogan él❤️.
Ennyi.
A mese tanulságát mindenki magának szűri le, én csak elmeséltem…